A sztrók megelőzése

Az alábbiakban a primer és szekunder prevenciót nem szétválasztva az agyi érbetegségek megelőzése lehetőségeinek tárgyalását a rizikó faktorok kiiktatásának, illetve kezelésének ismertetésével kezdjük, majd áttérünk az előbbiekben említett antithrombotikus és érsebészeti kezelési módok tárgyalására.

A RIZIKÓ FAKTOROK KEZELÉSE

1. HYPERTONIA

A magas vérnyomás betegség (hypertonia) és az agyi katasztrófa (stroke) korábban is feltételezett kapcsolatát elsőként statisztikai vizsgálatot tisztázták. A nagyobb népességet tekintő, hosszabb időtávot átfogó tanulmányok igazolták, hogy a magas vérnyomás az agyi érbetegség valamennyi típusát meghatározó, önálló rizikótényező.

Az összefüggés mind az első, mind az ismétlődő stroke előfordulása, valamint a vérnyomás (úgy szisztolés, mint diasztolés) értéke között igen jelentős (biofizikai terminus szerint erős erős és a teljes tartományban folyamatos, lineáris jellegű) azaz nem tévedünk, ha azt mondjuk, nagy baj van akkor, ha valakinek magas a vérnyomása, és még nagyobb a baj, ha már volt az illetőnek szélütése.
A hypertoniának az agyi érbetegség kialakulásában betöltött szerepe még a szívinfarktus rizikó faktoraként megismert jelentőségét is meghaladja. Minél magasabb a vérnyomás, annál nagyobb a veszély!

Kérdéses volt, hogy a sokszorosan bizonyított összefüggés fordítottja is igazolható-e, azaz klinikai vizsgálatok alátámasztják-e a vérnyomás csökkentésének a stroke kialakulási valószínűségét csökkentő hatékonyságát? Először a nyolcvanas években 47,000 beteg átlagosan 4,9 évig tartó követése kapcsán került igazolásra, hogy a szisztolés vérnyomás 10-12 Hgmm-es, a diasztolés vérnyomás 5-6 Hgmm-es csökkentése a stroke előfordulásának valószínűségét 38%-kal csökkentette.

Az újabb magasvérnyomás gyógyszerek (kalcium-antagonisták, ACE-inhibitorok) placebo-kontrollal történt vizsgálatai ugyancsak az előzőekkel megegyező csökkenést eredményeztek a stroke előfordulásának számában.
A különböző cél-vérnyomásértékek elérését célzó tanulmányok az eredmények alapján bebizonyították, hogy az intenzívebb kezelés további 15-20%-os csökkenést eredményez.

A magas vérnyomás és a stroke összefüggéseit nagyszámú vizsgálat és egybevágó adat támasztja alá, ezzel szemben - ha mégoly logikusnak tűnik is a hasonló kapcsolat - viszonylag keveset tudunk a hypertonia hatásáról az egyéb agyi-érrendszeri (cerebrovaszkuláris) betegekben (azaz TIA-t és/vagy stroke-ot követően).

Tehát a tudás letéteményeseként elmondhatjuk, hogy az egészség megőrzése mindenképpen kifizetődő dolog. Minél több apróbb-nagyobb betegséget szerzünk be, annál valószínűbb, hogy megtalálnak minket a valódi komoly betegségek is (szegény embert az ág is húzza). A kapcsolat az egyes komolyabb betegségek között egyre bizonyosabban kimutatható, bármely meglepő is ez a tudomány vargabetűihez szokott olvasó számára. A fáradságos és költséges kezelést tehát az orvosi szemlélet is igyekszik helyettesíteni, a még fáradtságosabb, de kevésbé költséges megelőzéssel.

Szólj hozzá te is! »

2011.07.19. Emília